Ezekben a napokban az 1848-49-es eseményekre és forradalom hőseire emlékezünk. Azokra a hősökre akik példájukkal generációkon keresztül igazi hazaszeretetre tanitottak és ma is tanitanak minden igazszivű magyart. Egy ilyen hős a mi családunkban is volt. Apai dédnagyapám Nt. Bajó Sándor, református lelkész, aki 18 évesen megtámadta Jellasics seregét ahonnan több élelmiszerszállitó szekeret kobzott el és több ellenséges katonát ejtett fogjul. Ezért a hőstettért Damjanics tábornok előléptette és kitüntette. Bár ez a kitüntetés sajnos nem maradt meg a leszármazottaknak, de mint jogos örökös, ha mást nem a kitüntetéssel járó hazafiságot a szívemben viselem.
A mai napon ne csak a forradalom hőseire emlékezzünk, hanem a mindennapokéra is. Azokra a honfitársakra akik időt és fáradságot nem kimélve segitik a diaszpórában élő magyarokat abban, hogy távol az anyaországtól is megtarthassák magyarságukat. Minden igaz magyar ember fontosnak tartja tiszta magyar nyelvünk megmaradását, hagyományaink, kultúránk, megörzésését, még akkor is ha évtizedek óta távol él az anyaországtól. A szellem és a magyar kultúra a hazájától távol élő magyar emberek számára érzelemüknek, értelemüknek ad alapot, mely minden időben és térben a magyarsághoz való azonosulás értékrendjét tükrözi.
Mi a tengeren túlon élő magyarok ezerszállal kötődünk hazánkhoz és legfőképpen azon kulturális értékeinkhez melyek alapjai magyarságunknak. A mindennapok hőseinek szeretnék tisztelegni ma, különösen az elmúlt két év nehézségei alatt bármilyen módon helytállóknak.
A kanadai diaszpórában felgyorsult kulturális és közösségi élet az elmúlt években a világjárvány miatt a virtuális térbe szorult, de a cselekvő magyar nemzet példáját követve az újrakezdés nehézségeit leküzdve, mi is készen állunk, hogy visszanyerjük azt a lendületet, amivel a kanadai magyar szervezetek programjain, önkénteseink munkáján keresztül Kanadában is érezhettük, hogy jó magyarnak lenni.
Aggódással figyeljük az ukrán eseményeket és kárpátaljai magyar testvéreink sorsát. Magyarságunk kötelez minket arra, hogy önzetlenek és segítőkészek legyünk azzal a 200 000 ukrán menekülttel szemben, akik a háború miatt egy hátitáskával Magyarországra menekültek a bombázások elől.
Köszönjük azoknak akik támogatták azt, hogy a kanadai magyarok nevében minél nagylelkűbb adományt küldhessünk az ukrán emberek megsegítésére.
Ma, amikor büszkén emlékezünk a Forradalom és Szabadságharc hőseire, ma nyugodt szivvel gondolhatjuk, ha hőseink ma élnének ők is büszkék lennének ránk és arra a páratlan összetartásra mely egy egységes magyar nemzetet alkot.
Szenthe Anna