Rákóczi Bál Torontóban

„Elindultam az úton, az utamon – az elfogadás felé…” (Katona Veronika, Kárpátalja)

A minden évben Torontóban rendezésre kerülő Rákóczi Bál történelmi jelentőségű. Nemcsak azért, mert az immár szinte háromnegyed évszázada alakult Rákóczi Alapítvány fő célkitűzését következetesen teljesítve segíti a bármely világrészen élő magyar ifjúság továbbtanulását, hanem azért is, mert egyedülálló nemzeti mozgalmat indított el és példaértékűvé teljesített ki: a Magyarságismereti Mozgótábort. 23 esztendővel ezelőtt, amikor Ayklerné Papp Zsuzsa ismertette a torontói magyar közösséggel a tábor ötletét, még maga sem hitte volna, hogy mára nemzedékek életét változtatja meg ezzel a programmal. Akkor, amikor az Aykler-házaspár személyes tapasztalatként élte meg azt a nagyfokú elszigeteltséget, amelybe kényszerült Trianon következtében a kárpát-medencei elcsatolt területek magyarsága – és amelyet tetézett a kommunizmus kitermelte anyagi nyomor -, eldöntötte, hogy tesznek valamit az ott élő, jövőtlen ifjúságért. És tettek! Az eredményről nemcsak az erdélyi, fel- és délvidéki, kárpátaljai és kanadai résztvevők megható vallomásai tanúskodnak, hanem az idei bálon tartott vetítéses előadás is. Ennek szövegét a Rákóczi Alapítvány ifjú alelnöke, Diószegi András írta meg. A tökéletesen szerkesztett, professzionális beszámolóban nemcsak a Magyarságismereti Tábor mozzanatait ismerhettük meg, hanem a résztvevő fiatalok megható összefogását is, akik gondolkodás nélkül adományozták lábbelijüket és szeretetüket az arra rászoruló társuknak. Talán itt kell kiemelnünk a Program eddig soha nem említett egyik nagy jelentőségét: a nemzeti érzés és szolidaritás elmélyítését a kanadai fiatalokban, akik talán a táborban értették meg, hogy valójában mi is az anyagi szegénység, mi is a nemzetiségi nyomor, amelyből annyi lelkes és tehetséges fiatal érkezett az anyaországgal ismerkedni. És mi az a lelki gazdagság, amely határok fölött átívelve összeköt minden jó szándékú magyart!

Rakoczi Bal dijatadas elott

A Rákóczi Bál fővédnökei Kathleen Wynne, Ontario miniszterelnöke, Dr. Ódor Bálint Magyarország kanadai nagykövete, Dr. Szabó Stefánia nagykövet-torontói magyar főkonzul voltak, díszvendégei pedig Demeter-Pintér Mariann, Magyarország gazdasági attaséja és Kiumas Rezvanifar, a Kanadai Nemzetiségi Médiaszövetség elnöke.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök levélben üdvözölte a résztvevőket, kiemelve a hatvan évvel ezelőtti,z 1956-os forradalmat követően érkezett magyarság hozzájárulását Kanada fejlődéséhez. Dr. Ódor nagykövet köszöntőjében pedig a kettős évforduló jelentőségére is figyelmeztetett, amely összeköti a multikulturális Kanadát a nemzeti identitását szabadon élhető magyar diaszpórával.

Az est programvezetői, Diósady András és Tóthfalusi Zsuzsanna, remekül teljesítették feladatukat, amiért külön köszönetet mondott Aykler-Papp Zsuzsa elnökasszony, a közönség pedig vastapssal jutalmazott. Dicséretet érdemel a többi, Torontóba rendelt KCSP ösztöndíjas is, akik a házigazda szerepkörben segítették a rendezvény sikerét.

A Magyarságismereti Mozgótábor programjának megható bemutatása mellett a Bál másik fénypontját a Rákóczi Elismerés átadása jelentette. A magyarság hírnevének emeléséért, a magyar közösségekben való részvételért, az ifjúság neveléséért ebben az évben kitüntetésben részesült Király Ilona költő, Kontra Tamás volt katonatiszt és önkéntes cserkészparancsnok, Dr. Papp Klára egyetemi professzor, valamint Perényi Csilla, a Szent Erzsébet hétvégi Magyar Iskola igazgatója. A meghatott kitüntetettek laudációját a két műsorvezető olvasta fel, a diplomákat pedig Aykler-Papp Zsuzsa elnök, Dr. Ódor Bálint nagykövet, Dr. Szabó Stefánia nagykövet-főkonzul, Dr. Diósady professzor, a Rákóczi Alapítvány alapító tagja nyújtotta át nekik.

Rakoczi 1Bal 2ö17

Az est vendégei a Kodály Együttes gyönyörű táncát csodálhatták meg, amely a magyar lakta területek táncművészetének sokszínű gazdagságát is érzékeltette. A pezsgős – Martini-s -, illetőleg Manhattan-fogadással kezdődő elegáns bál a finom, magyaros vacsorával és a magyar borokkal nem öncélú, csupán szórakoztatást jelentő esemény volt! Az est, amelyen a talpalávalót ifj. Magyar Kálmán zenekara szolgáltatta, teljes bevételével ezúttal is a Magyarságismereti Mozgótábort támogatja. A Rákóczi Alapítványnak ezt a nemes célkitűzését támogatják a nagylelkű adakozók, akik a csendes árverés és a tombola tárgyaival, valamint pénzadományokkal járultak hozzá ahhoz, hogy az évtizedek óta elindult program tovább folytatódjék. Mert muszáj folytatódnia, hiszen a volt résztvevők, immár a Rákóczi-családi kör tagjai, ilyen levelekben írják le életre szóló élményeiket:

„A Rákóczi Alapítvány lehetőséget nyújtott, hogy Magyarország legszebb és legfontosabb részeit megismerjem, olyan helyekre eljussak, ahol még soha nem jártam és nem is lett volna alkalmam eljutni… Most már elmondhatom, hogy az egész Nagy Magyarországon vannak barátaim. Ezáltal sokkal többnek érzem magam, hiszen megtudhattam, hogy egyes vidékeken hogyan is élnek, mennyire nehéz a sorsuk. A szókincsünket is összehasonlítottuk és egymásnak tanítani próbáltuk nyelvjárásaink szavait… egyszerre annyi szeretet ért bennünket, hogy a pozitív feszültség ki kellett hogy törjön belőlünk… a pályázatom benyújtásakor még csak nem is gondoltam, hogy 10 nap alatt ennyi élményben lehet részem, hogy ez a közösség ennyire összetartó lehet… Köszönöm szépen, hogy ennyire széppé varázsolták a nyarunkat…” (Talpa Diana, Ozsdola, Erdély).

Szerző: Dancs Rózsa