„Megható volt megtapasztalni, hogy mennyire közös nyelvet beszélünk!”

Idén a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében 16 ösztöndíjas kezdte meg szeptembertől a szolgálatát Kanadában a különböző magyar fogadószerveteknél. Cikksorozatunkban természetesen mindenki hamarosan bemutatásra kerül, hiszen mindannyian rendkívül fontos munkát végzünk. Meggyőződésem, hogy akárcsak az előző években, ezúttal is a legjobb szakemberek kerültek kiválasztásra, engem pedig örömmel tölt el, hogy ilyen nagyszerű ösztöndíjas társakkal dolgozhatok együtt. Azonban engedjék meg, hogy a sort Arany Jánossal kezdjem, aki – akárcsak én – , szintén Vancouver városában fog tevékenykedni a következő kilenc hónapon keresztül. Kérem, hogy fogadják szeretettel eddigi élményeit és tapasztalatait.

„A hosszú repülőút után szeptember 6-án érkeztem meg Vancouverbe, mely 9 hónapig otthonom lesz” – kezdte Arany János. „A KCSP program keretében lehetőségem nyílt arra, hogy a mentoraim, Ábrahám Tibor és Török Judit szakmai irányítása mellett dolgozzam az itteni magyarság kulturális intézményeiben, csoportjaiban. Már a repülőtéren kedves fogadtatás várt, és ez később is megmaradt: minden csoport szívélyesen fogadott, és lelkes volt az együttműködésre.

Számomra izgalmas most ez első napokban megtapasztalni egy nyugati nagyváros lüktetését, közlekedését, épületeit, de szerencsére Vancouver nem csak fejlettségével, hanem a környezet gyönyörű természeti szépségeivel is kiemelkedik.

Az érkezésre pár nappal következett a szakmai megbeszélés, melynek keretében áttekintettük az itteni ösztöndíjasokra váró feladatokat. Izgalmas kihívás, hogy Vancouver magyarjai rendezik a kanadai magyarság legnagyobb idei őszi rendezvényét, a Vancouveri Magyar Gasztronómiai, Borászati és Turisztikai Napokat. A szervezés óriási, de nagyon inspiráló feladat, melynek során lehetőségem van megismerni a kanadai magyarság legfontosabb képviselőit. A többnapos programsorozat előkészítése és az ide látogató ösztöndíjasok koordinálása kiváló lehetőséget teremt majd a kanadai ösztöndíjasok tapasztalatainak megismerésére. A programsorozathoz kapcsolódva kerül megrendezésre a Kőrösi Csoma Sándor Konferencia, melynek keretében a munkánkhoz szükséges legértékesebb információkat hallhatjuk, és tudjuk megosztani egymással. A programmal egy időben zajlik majd a 39. Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál, mely a messzi földről idelátogató számos táncosnak nyújt majd feltöltődést. A programsorozat előkészítésének forgatagában is jutott idő megismerkedni az itteni magyar intézményekkel, csoportokkal. Csütörtökön először látogattam a Magyar Házba, ahol szabadidejükből áldozva számos magyar ember dolgozik a közösségért, egy olyan otthon fenntartásáért, ahol minden magyarnak helye van, és otthona a magyar kultúrának. Utóbbira legjobb példa, hogy ottlétünk alatt éppen a gyermektánccsoport próbált: csillogó szemekkel és fürge lábakkal járták a magyar népi táncot, miközben az anyukák a kézműves-foglalkozást készítették elő.

Másnap az itteni cserkészközösség életébe nyerhettem bepillantást. A Magyarok Nagyasszonya Katolikus Egyházközösségen belül működik a cserkészcsapat, melynek évi első foglalkozásán vettem részt. A játékok, énekek, szokások árnyalatnyi különbségein túl, megható volt megtapasztalni, hogy mennyire közös nyelvet beszélünk, a cserkészet nyelvét, mely az anyaországtól több ezer kilométerre is segít a gyerekeknek “emberebb emberré, és magyarabb magyarrá” válni. Remélem, én is segítehetem majd saját cserkésztudásommal az itteni őrsök fejlődését.

Vasárnap a katolikus misét látogattuk meg. A vasárnapi iskolák még nem indultak el mindenhol, itt azonban már a gyerekek elkezdhettek magyarul tanulni. A mise után jó volt megtapasztalni, hogy az emberek, ahelyett, hogy szétszélednének, még egy pohár tea vagy kávé mellett elbeszélgetnek, hiszen egy közösségbe tartoznak, a vancouveri magyarsághoz, melynek fejlődéséhez, remélem, ittlétem alatt én is hozzájárulhatok.”

 

Ábrahám Dolli Csilla