Eltemették Szervátiusz Tibor szobrászművészt

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában helyezték örök nyugalomra kedden az életének 88. évében, április 25-én meghalt Szervátiusz Tibor szobrászművészt, a nemzet művészét.

Mint mondta, Szervátiusz Tibor nemcsak alkotó, őrző és példakép, hanem a magyarság lelki hadvezére is volt.

Hoppál Péter szerint ezt hirdetik Szervátiusz Tibor Adyról, Bartókról, Móriczról, Szabó Dezsőről, Németh Lászlóról, Kós Károlyról és Márton Áronról készített portréi, valamint főművei, a Kolozsvári Krisztus, a Szülőföldem: Erdély, illetve a Tüzes trónon Dózsája is.

(Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára gyászbeszédet mond Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művészének temetésén a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában 2018. május 15-én (Forrás: MTI/Kovács Tamás)

Szervátiusz Tibor és édesapja, a szintén szobrász Szervátiusz Jenő már a hetvenes évekre nemzeti ikonokká váltak az akkori ellenzéki népi írók körében – idézte fel az államtitkár.

Hoppál Péter azt mondta, a kormány egy 2017. december végi határozata jelentős forrást biztosít Szervátiusz Tibor és édesapja, a szintén szobrász Szervátiusz Jenő életművének gondozására.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azt mondta, hogy

Szervátiusz Tibor hitvallása volt, hogy nemcsak a forma, hanem az anyag is őrt áll a művészeti alkotás elkészülténél és megtiszteli azt, ezért csak nemes anyagból érdemes dolgozni.

A nemes anyagból való munka azonban csak akkor nyer értelmet, ha a cél, az idea, amelyet a szobrász a tárgyba bele tud önteni, maga is nemes – mondta.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Szervátiusz Tibor valamennyi köztéri szobra vizek mellé került, s hogy a művész merte ugyanazt a témát sokszor megvalósítani.

A hűség, amely végig jellemző volt a művészetére, a műalkotásokban, a hazájához, népéhez való vonzalmában ugyanúgy lefegyverző erejű – mondta Ókovács Szilveszter, aki szerint Szervátiusz Tibor művei által örökké jelen marad, hiszen alkotásai a természetből vétettek, ott állnak ma is, és nagy tisztelet övezi őket.

(Kövér László, az Országgyűlés elnöke virágot tesz Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művészének ravatalához, jobbról a házelnök felesége, Bekk Mária a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában 2018. május 15-énForrás: MTI/Kovács Tamás)

Dancs Rózsa író azt idézte fel, hogy Szervátiusz Tibornak menekülnie kellett a szülőföldről, pedig nem volt más vétke, mint hogy magyarnak született. “Zseniális tehetséggel megáldott magyarként látta meg a napvilágot” – mondta Dancs Rózsa. Hozzátette: szerelmese volt a szülőföldjének, amelyhez élete végéig ragaszkodott.

És bár erős férfiként fogadta a csapásokat, majdnem összeroppant annak a fájdalmas felismerésnek a súlya alatt, hogy a szülőföld és a haza két külön hely, mesterségesen kettémetszett

– mondta. Az író úgy fogalmazott, hogy Szervátiusz Tibor a mindenséget akarta befogni, a legapróbb rezzenésektől az eget-földet megmozgató robbanásokig.

(Dancs Rózsa erdélyi születésű író gyászbeszédet mond Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művészének temetésén a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában 2018. május 15-én. /Fotó: MTI – Kovács Tamás)

Döbrentei Kornél költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja hangsúlyozta: a kivételes életművel rendelkező Szervátiusz Tiborban hatványozottan munkált az életenergia.

Édesapjával, Szervátiusz Jenővel olyan egység volt köztük, mint István király és Géza fejedelem között – mondta.

Létideje nem a 20-21. század, jócskán előbbre járt művészi kérdésekben, megoldásokban – emlékezett Szervátiusz Tiborra Döbrentei Kornél.

A temetésen részt vett többek között Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Rockenbauer Zoltán és Demeter Ervin volt miniszterek, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Petrás Mária keramikus, népdalénekes, valamint Temesi Ferenc író is.