Beszámoló a kanadai magyar diaszpóra aktuális eseményeiről, évi terveiről

Szenthe Anna MDT kanadai regionális elnök, KMKT elnök ismertette a kanadai magyar diaszpóra aktuális eseményeit és terveit.

Éppen, hogy csak lezártunk egy programokkal gazdag, mozgalmas évet máris bevetettük magunkat egy új év kezdetébe, ez idei terveink megvalósításába. Hogy mik ezek a tervek? 

Erről számolnék most be az olvasóinak.

Először is az évet a Nemzetpolitikai Államtitkárság által még múlt évben meghirdetett, a diaszpórában élő magyarság szervezetei számára kiírt pályázatok beadásával kezdtük. Szervezeteink kulturális és egyéb programjainak támogatása a felgyorsult diaszpóra életében szinte már nélkülözhetetlen fontossággal bír.  Sokszor kapunk kritikát, hogy miért van szükség hazai támogatásra, de ezt csak olyanok hangoztatják, akik nem vállaltak évtizedes önkéntes munkát, erőfeszítésen felüli feladatokat a magyar kultúra külhoni fenntartásában, magyarságunk megőrzésében. Az indokok egyszerűek. Először is az elmúlt több mint 10 évben minimálisra                                                                                                                                             csökkentek a kanadai multikulturális pályázatok, a rendelkezésünkre álló Casino és Bingo pénzek felhasználása egyre korlátozottabbak. Az idősebb generáció, aki anyagilag is támogatta a magyar közösségeket, már vagy nincs közöttünk, vagy nyugdíjas létére már nem engedheti meg magának a nagylelkű adományokat. A fiatalabb generációnak pedig, az igazat megvallva talán igy is van helyén, más a prioritása. Joggal kérdezhetik a kedves Olvasók, akkor miért ragaszkodunk Kanadában annyira a magyarságunkhoz. Ebben a multikulturális országban kell, hogy legyen valami gyökere az embernek és ezt kell megtanítanunk gyermekeinknek, hisz mindenki valahonnan jött. Fontos, hogy Kanadában legyen egy nemzetünk, amire büszkék lehetünk, legyen egy szülőhazánk ahonnan származunk, vagy őseink származnak, hogy azonosak lehessünk más magyarokkal, hogy összefogjunk, megmutassuk, hogy milyen a kanadai multikulturális mozaik egyik kis darabjaként, a Kanadában élő közel kétszáz más nemzettel együtt, több ezeréves magyar kultúránkkal, hagyományainkkal, történelmünkkel, a piros juharlevél egy részét alkotni. Arról nem is beszélve, hogy az ember tartozik azzal őseinek, hogy soha nem tagadja meg nemzetét. Én negyven éves kanadai élet után is „magyar vagyok, mert magyarnak születtem”. 

Azt még megjegyezném, hogy nem hivatalos értesüléseim szerint ebben az évben viszont jóval többen pályáztak támogatásra, mint az előző évben. 

Természetesen azt is tisztáznunk kell, hogy rengeteg olyan programunk van ország szerte, amit magyarországi támogatás nélkül, saját erönkből szervezünk, a támogatást nagyrészben hazai vendégek utaztatására, honoráriumuk kifizetésére használjuk. 

Ez évi programjaink közül kiemelném a Megavers a Diaszpórában, immáron negyedik éve meghirdetett versenyét, mellyel gyermekeink, fiataljaink érdeklődését a magyar költészet szépségére igyekszünk hangolni. Ez év kötelező verseit Ady költészetéből merítettük, ezzel tisztelegve Ady halálának 100-ik évfordulójára. A tavaly ősszel indított Kanadai Magyar Amatőr Színjátszók (KAMASZ) Fesztiválját is folytatni, szeretnénk idén talán az Edmontoni Magyar Kultúrkör szervezésében. 

Áprilisban folytatódik a torontói Kodály táncegyüttes Pontozó versenye, októberben ezúton Winnipeg városában, pedig a 41-ik Nyugat Kanadai Néptánc Fesztivál.  

Hagyomány őrző programjainkon keresztül a hazai vidék hangulatát elevenítjük fel. Ilyen szervezés volt a KMKT elnökhelyettese, Balla Sándor Torontó környéki farmján szervezett disznóvágás, melyből másnap a rászorulóknak szolgáltak fel ételeket, valamint ismételten szeptemberben Albertában egy mangalica farmon szervezett pörkölt főző verseny, mely a calgaryi és edmontoni magyarházak közös programja.

Torontóban már nagyban épül a református misszió és diaszpóra központ. Nt Vass Zoltán elmondása szerint a centrum megnyitóját áprilisra tervezik.  Májusban a Körösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak zárókonferenciájára készülünk a niagarai Árpád Házban, valamit ezzel egyidőben ugyanitt a tanároknak tervezünk mini konferenciát. 

Tudomásom szerint már minden nagyobb városban készülnek március 15-e méltó megünneplésére. 

Ebben az évben több hazai előadó vagy együttes koncertjét élvezhetik a kanadai magyarok, ebből kettőt emelnék ki, márciusban a KMOSz által szervezett Edda koncertet, áprilisban pedig a KMKT szervezésében a Mobilmánia észak amerikai turnéját. 

Júniusban az összetartás jegyében a KMKT a torontói Budapest parkban többnapos magyar fesztivál szervezésén dolgozik. Augusztusban pedig az eddig is több mint 500 látogatót vonzó dél-ontáriói piknikre építve,  Niagarán az Árpád Ház vezetőségével, az ottawai követséggel és a torontói főkonzulátussal együtt Magyar Diaszpóra Fesztivált szervezünk, mely tervek szerint Észak Amerika legnagyobb szabadtéri magyar fesztiválja lesz.

Természetesen gyermekeinkre és a magyar családokra fókuszálva iskoláinkban sikeresen folytatódik a magyar oktatást. Tanárainknak lehetőségük lesz hamarosan egy magyarországi külhoni tanároknak szervezett konferencián is részt venni.  Nyári sikeres táboraink közül a két legjelentősebbet említeném, a Cifra tánctábort Niagarán, valamiant a kelownai Nyugat Kanadai Magyar tábort. 

A Kanadai Magyar Kulturális Tanács külön figyelmet szentel azokra az országban található értékekre, melyek a magyarok több, mint százéves múltú kanadai letelepedésének bizonyitékai. Ilyen a nemrég Albertában, Bashaw-n felfedezett magyar kápolna és temető, melyre márciusban az ottawai követséggel és az albertai magyar egyesületekkel közösen emléktáblát helyezünk el. 

A diaszpóra tanács feladatai közé tartozik, hogy Magyarország és a magyar nép jó hírnevét erősítse. Erre megannyi lehetőségünk van. A KMKT külön figyelmet szentel azokra a kanadai magyar művészekre, akik nem csak Kanadában, de Magyarországon is szeretnék bemutatni tehetségüket. Ezeket a művészeket felkarolva meg szeretnénk fordítani a lehetőségeket és nem csak a magyar művészeket hozatni Kanadába, de a kanadaiakat is bemutatni Magyarországon. Erről Szili Katalin Miniszterelnöki Megbízott asszonnyal már folytattunk megbeszéléseket, a tavalyi Nyugat Kanadai Néptánc Fesztivál kapcsán. A tánccsoportok fellépését nézve rájöttünk, hogy néhány együttes bármikor megállná a helyét akármilyen magyarországi ünnepségen, kormányrendezvényen, ezzel is bemutatva a magyar embereknek a diszpóra kulturális értékeit, a kanadai magyarok évtizedes munkáját, magyarságfenntartó törekvéseit.

Továbbá fel kell figyelnünk azokra a magyar származású hétköznapi emberekre is, akik szorgalmukkal, tudásukkal valami pluszt adtak Kanadának ezzel öregbítve Magyarország jó hírnevét. Ilyen példa előttem egy budapesti élsportolónak, az edmontoni Berecz Juditnak ritmikus gimnasztikában eredményt elért atlétának, edzőnek sikertörténete.

Befejeztük a felméréseket a magyar kormány egyik legsikeresebb programjának igényéről. Szervezeteink pozitívan reagáltak a 2019 évi KCSP ösztöndíjas igény kiküldésére és a vártnál több szervezet, iskola, cserkészet, egyház küldte vissza a kitöltött jelentkezési lapot.  Megjegyezném, hogy a felmérés igen, de a tévhit ellenére, az elosztás természetesen nem a diaszpóra elnök feladata.

A felmérések során viszont olyan szervezetekkel is találkozhattam, akik eddig nem folytak be a diaszpóra vérkeringésébe, de látva sikerünket hozzánk fordultak segítségért. Természetesen mi minden erkölcsös és tisztes szándékú magyar törekvést támogatunk, amivel pozitívan építjük a kanadai magyar diaszpóra egységét és a Nemzetpolitikai Államtitkárság nemzeti összetartó törekvéseit. 

Vannak olyan csoportjaink, akik segítik munkánkat abban, hogy a kanadai emberek megismerjék és megtudják mi a totalitarizmus, milyen harcot folytatunk azért, hogy a kommunizmus és a nácizmus rezsime ne kelljen újra életre és hogy azok áldozatairól soha ne feledkezzen meg a világ. Felelőséggel tartozunk őseinknek azzal, hogy megtanítjuk mi a holocaust annak a közel 50% kanadai embernek, akik legnagyobb megdöbbenésemre nem halottak a koncentrációs tabor borzalmairól.  A Black Ribbon Day (Gyászszalag Nap) augusztus 23-án tartott megemlékezése a tartományi kormány segitségével Edmontonban évek óta magyar szervezés. A többi kanadai és amerikai városban is tartanak megemlékezéseket, de a magyarok nem mindenhol vállalnak azokban vezető szerepet. 

Ebben az évben Potápi Árpád János államtitkár II. Rákóczi Ferenc-emlékévet hirdetett meg. Ezek a történelmi alakokról szóló tematikus évek nem csak a magyar történelem nagyjaival ismerteti meg a külhoni magyarokat, de azok példájával az összefogásra, nemzetünk tiszteletére tanitja meg gyermekeinket, második, harmadik generációs magyarjainkat.

Megemlíteném, hogy a kanadai magyarok mindenkor kiállnak a kisebbségi magyarok jogaiért és gyűjtéssel és egyéb adományokkal segítik nehézsorsú kárpátaljai testvéreiket.

Ezek a gondolatok csak dióhéjban foglalják össze a diaszpóra törekvéseit, itt nem említettem még a magyar fesztiválokat, a cserkészek tábortűz programjait, a magyarházak farsangjait, szüreti báljait, irodalmi, kulturális rendezvényeit, a székely és vajdasági magyarok báljait. Ha ennél részletesebb szerettem volna beszámolni a kanadai magyarok életéről, azt hiszem akár tíz oldalt is könnyen teleírhattam volna. 

Zárásul engedjétek meg, hogy minden magyar közösségnek további jó munkát kívánjak. A Magyar Diaszpóra Tanács a kanadai magyarok  összetartásán dolgozik, vezetőik önfeláldozó munkát végeznek saját városukban, Kanada szerte megannyi ezer és ezer önkéntessel együtt.

“A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.” (Gárdonyi)