Az elmúlt negyven évben 121 darabot állítottak színpadra

Szinte nem is gondolnánk, hogy egy amatőr színházi társulatról van szó, hiszen a Vancouveri Magyar Színház már négy évtizede töretlenül működik, az előadásaikra pedig már hetekkel korábban elkezdik vásárolni a jegyeket. A színház igazgatónőjével, Pór Gabriellával beszéltünk arról, hogyan milyen terveik vannak a jövőre nézve és hogyan szeretnék megszólítani a fiatalabb generáció tagjait is.

„Hegedős Györgyi profi művésznő kezdeményezésére és az ő hozzáértő irányításával indult el a színházi élet Vancouverben, pontosan negyven évvel ezelőtt” – kezdte Pór Gabriella igazgatónő, aki hét éve vezeti a társulatot.

hegedos

„Színházunk amatőr színházi társaságként jegyzett, és a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület alosztályaként működik. Színészeink, rendezőink és technikai segítőink mind más-más szakmai háttérrel rendelkeznek, civilben mérnökök, óvónők, tanárok, technikusok, irodai dolgozók, és sorolhatnám. Ami mégis összekovácsolja a csapatot, az a színház iránt érzett lelkesedés. Ha néha csatlakozik hozzánk egy-egy profi színész, az természetesen nagyon sokat segít a felkészülésben.

A társulatunk jelenlegi legfiatalabb tagja, Kalmár Mártika, aki tizenhárom éves, a legidősebb pedig Flórián Ili, a rendezőnőnk, aki éppen a Balkáni Gerle című darab próbája során ünnepelte a nyolcvanadik születésnapját.”

ujszinhaz

Az, hogy a színházunk minden nehézség ellenére ilyen régóta fent tudott maradni és kisebb kihagyásokkal folyamatosan működni ilyen messzire a hazától, óriás teljesítmény. Immár hagyománnyá vált, hogy egy évben két bemutatóval készülünk, egyiket ősszel a másikat pedig tavasszal mutatjuk be. Ez idén is így volt.”

Az igazgatónő elmondta, hogy nagy terveik vannak a jövőre nézve, ugyanis kibővítik a repertoárjukat és több darabbal készülnek a következő évadban.

„Jó lenne a fiatalabb korosztályt is elérni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a színházlátogató közönség gyakorlatilag azokból a magyarokból áll, akik évtizedek óta ide járnak” – folytatta. „Éppen ezért mindennél jobban szeretném az újabb generáció tagjait is megszólítani és becsalogatni a színházunkba. Szeretnék egy kicsit kísérletezni olyan darabokkal, amelyek nem a szokványos komédiák vagy a népi játékok stílusában játszódnak. Jó lenne egy kicsit elmenni a mélyebb drámák, kamaradarabok felé, amelyek már-már feszegetik a szokványos határokat. „

3szinhaz

A Vancouveri Magyar Színház az elmúlt negyven évben 121 darabot állított színpadra, több, mint 300 színész és 28 rendező közreműködésével.  Köztük voltak a Gyurkovics lányok, a Bubus, a Gül Baba, a János Vitéz, a Légy jó mindhalálig, a Luxemburg grófja, a teljesség igénye nélkül. Persze rengeteg más bemutatott színmű címe is elhangzott, amikor arról érdeklődtünk, hogy vajon mi volt a legemlékezetesebb színházi élmény a városban. Nem csoda, hogy az igazgatónő szeretné, ha a jövőben is ilyen darabokat vinnének színre, amelyeket még évek múlva is csillogó szemmel emlegetnek az emberek.

„A két nagy előadás mellett szeretnék két kisebb előadást is színpadra vinni” – folytatta. „A következő nagy darabunk címét nem szeretném elárulni, de annyit talán elmondhatok róla, hogy ez is egy olyan mű lesz, amely komoly gondolkodásra és önismeretre buzdít, és egy kicsit feszegeti a sztereotípiák kérdését. Szeretném, ha a nézők úgy mennének haza a színházból, hogy elvisznek magukkal valamit: egy gondolatot vagy érzést, vagyis kicsit magát a darabot.”

4szinhaz

Gabi elárulta, hogy szakmája szerint biológus, aki csak itt, Vancouverben próbálta ki, hogy valójában mit is jelent az, hogy teljesen amatőrként leküzdve a lámpalázat, ki kell állni a reflektorfényben a tapsoló közönség elé.

„Mindig vágyakoztam a színpadra, vonzódtam a színjátszáshoz, de csak itt nyílt alkalmam arra, hogy ki is próbáljam magam ebben a szerepkörben” – árulta el. „Úgy érzem, hogy személy szerint nekem nagyon segített a színjátszás abban, hogy beilleszkedjek ebbe a közösségbe, hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy külföldön új életet kezdeni idegenként egyáltalán nem könnyű. A folyamatos próbák azonban még abban is segítettek, hogy új barátokra tegyek szert.”

Szerző: Ábrahám Dolli Csilla