A magyar egyetemen szerzett tudás elegendő ahhoz, hogy valaki megállja helyét a világban

Ilyen önzetlen és kitartó emberrel még soha nem találkoztam, mint Dr. Szeitz András, aki nemcsak a

Vancouverben élő magyarok között szerzett elismerést, hanem szakmájában világhírre tett szert. Hamar bekapcsolódott a Dajka színház munkájába is, ahol a színpadmesteri feladatot látott el. Többek között ő volt az is, aki elsőként szorgalmazta a sokak által olvasott Tárogató lap elektronikus újsággá történő modernizálását. Tagja a magyar katolikus egyház pasztorális tanácsának és a sekrestyési feladatot is betölt, ezzel is elősegítve a magyar katolikus közösség fennmaradását. A közelmúltban arra is felkérték, hogy vállalja el a KMOSZ hírközlőjének, a Hungarian Reporter-nek és a KMOSZ.ca honlapnak rendszergazdai feladatát. Így alkalma nyílt arra, hogy egész Kanada magyarságát tájékoztathass az őket érintő kérdésekről, feladatokról. Nagy tervei között szerepel, hogy egy gazdasági együttműködést hozzon létre egy magyar és egy kanadai egyetem között. András biztos abban, hogy ha ezt sikerülne megvalósítania, az hagyatékul szolgálhatna az eljövendő fiatal magyar generációk számára.

szeitz2

„Mindennek van jó és rossz oldala. Kanadában szakmailag olyan sikereket értem el, amit Magyarországon nem tudtam volna elérni” – kezdte Dr. Szeitz András. „Olyan országban élek, ami politikailag és gazdaságilag stabil, nincsenek háborúk, és emberek előtt tárva állnak a lehetőségek. A kepeségeihez mérten mindenki érvénysül. Na de kezdjük csak a legelején a történetemet. 1955-ben születtem, Budapesten. Tanulmányaimat a Köbölkút utcai és az Aga utcai általános iskolákban kezdtem, majd a Than Károly Vegyipari Szakközépiskolában érettségiztem 1974-ben, textilvegyipari tagozaton. Ezután két évet dolgoztam, először a Magyar Filmlaboratóriumban, majd a SOTE Gyógyszerészi Kémiai Intézetben, ami akkor Szász György professzor úr vezetése alatt állt. Mint később kiderült, ez a döntés meghatározó lett szakmai előmenetelemre, ugyanis itt ismerkedtem meg a műszeres analitikai eljárásokkal, azok alapelveivel, ami aztán elindított azon a pályán, amelyen a mai napig is dolgozom.”

András 1976-ban került a SOTE Gyógyszerésztudományi Karára, a gyógyszerészi diplomáját pedig 1981-ben szerezte meg.

laborszeitz

„Gyógyszerészként a Kőbányai Gyógyszerárugyárban dolgoztam először, majd onnan 1983-ban az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetbe kerültem, ahol a Debreczeni Loránd osztályvezető főorvos vezetése alatt álló Kórélettani Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa lettem” – folytatta. „Megjelentek első tudományos közleményeim és 1986-ban megszereztem a szakgyógyszerészi képesítést is. Debreczeni főorvos úr igazi kutató, tudós egyéniség volt, ő nevelte ki bennem azt a gondolkodásmódot és hajtóerőt, ami szükséges volt ahhoz, hogy megszerezzem doktori fokozatomat. Ez 1988-ban sikerült (Doctor Universitatis, Summa Cum Laude).”

Az akkor változó politikai körülmények és magánélete alakulása következtében 1988-ban vándorolt el Magyarországról és röviddel ez után, az ausztriai traiskircheni menekülttábor angol nyelvű regisztrációs ügyintézőjeként végezte tovább a feladatait. Szótár nélkül folyamatosan fordította és gépelte angolul a kivándorló egyének magyar nyelven folyó kihallgatásait. Azt mondja, hogy amit ott látott és hallott, arról könyvet lehetne írni.

„Családommal együtt, 1989-ben Kanadába vándoroltunk, ahol a Brit Kolumbiai Vancouver városában telepedtünk le” – folytatta. „Működési engedély nélkül hálózati gyógyszertárban gyógyszerészként nem dolgozhattam, így először, egy Shopper’s Drug Mart bevásárlóközpont gyógyszertárában kaptam állást, mint gyógyszerészi asszisztens. Egy év ledolgozása után a Brit Kolumbia Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán helyezkedtem el, ahol gáz kromatográfia-tömeg spektrográfiás bioanalitikai vizsgálatokat végeztem farmakokinetikai modell meghatározás céljára. További tudományos közleményeim születtek. Gyógyszerészi diplomámat és szakgyógyszerészi oklevelemet a Toronto-i Egyetem honosította, doktori fokozatomat Master of Philosophy szinten ismerte el. 1995-ben, a UBC-ről a Brit Kolumbia Rákkutató Irodába kerültem, ahol egy kísérleti injekciókészítő kisüzem vezetője lettem. Ez a gyógyszergyártó alegység kifejlesztés alatt álló rák-ellenes injekciókat készített kis mennyiségben, GMP előírásoknak megfelelően, amiket aztán vagy a bérmunkaadók vittek magukkal, vagy az Iroda rákos betegei kapták kezelésük részeként. Az itt eltöltött 2 év megtanított az aszeptikus készítmények legszigorúbb előírások melletti gyártásának rejtelmeire, ami után pályám lehetőségei tágra nyíltak előttem. Utam, 1997-ben a BCCA-től a QLT Inc., biotechnológiai kisvállalathoz vezetett, ahol mint rangidős analitikai vegyész, HPLC metodikák kifejlesztésével és validálásával foglalkoztam, GLP előírásoknak megfelelően. Abban az időben, Vancouverben, a biotechnológiai iparág a virágkorát élte így a QLT Inc. által a dolgozók részére kibocsájtott részvény opciók következtében az anyagi siker is elkövetkezett számomra.

szeitz

“Ami könnyen jön, könnyen is megy el”, tartja a mondás, így a tőzsdén ‘szerzett több 100 ezer dolláros jövedelem nagyon hamar a kanadai adóhivatal zsebébe vándorolt, sőt még egy kicsivel több is. Így minden motivációm megvolt a friss lendületű újrakezdésre, az új látóhatár felkutatására, ami 2000 áprilisában el is érkezett. Ugyanis, ekkor állást kaptam az USA Washington államában levő Everett-ben, egy toxikológiai/bioanalitikai bérmunka vállalatnál, ahol a folyadék kromatográfia-tömeg spektrográfiás GLP laboratórium teljes felállítása és üzemeltetése lett a feladatom. Ez a vállalat a SNBL USA volt – amit az FDA több ízben, bejelentés nélkül ellenőrzött – és itt teljes mértékben kamatoztatni tudtam addigi tudásomat, sok újat is tanultam, és itt váltam teljes értékű LC/MS/MS-es szakemberré. Ebből a pozícióból bárhova nyitva állt előttem a szakmai továbblépés lehetősége, de visszavágytam Kanadába, így 2004-ben visszaköltöztem Vancouverbe, ahol különböző biotechnológiai vállalatoknál dolgoztam tovább, mint LC/MS/MS kutató analitikai vegyész.

2007-ben visszakerültem korábbi munkahelyemre, a UBC, Faculty of Pharmaceutical Sciences intézményébe, ahol az LC/MS/MS és GC/MS labor vezetője lettem. Itt, a karon tevékenykedő egyetemi tanárok és a tudományos fokozataikon dolgozó diákjaik kutatását segítem elő, abban aktív szerepet játszom, valamint vezetem a labort, külső megbízásokat vállalok és kivitelezem azokat. Ezek révén számos további közleményem látott napvilágot. 2009-től, a mester és doktori fokozatú diákok tanítására is lehetőséget kaptam. Egy “Gyógyszerészeti kutató eljárások” című posztgraduális kurzus teljes tananyagát állítottam össze és tanítom a diákoknak, ami egyebek mellett az ő vizsgáztatásukkal zárul. Ez nagy feladat volt számomra, hiszen hivatalos formátumban való tanításra kevés lehetőségem adódott addig, de ezzel is sokat tanultam, szakismeretem szélesebbé vált és a tanítás, a diákokkal való foglalkozás a mai napig nagy örömet szerez számomra. További feladataim közé tartozik, hogy egyre növekvő ismertséget biztosítsak a Faculty of Pharmaceutical Sciences és az LC/MS/MS labor számára, amit tudományos folyóiratokban való publikációkkal, konferenciákon poszteres előadásokkal és más hasonló tevékenységgel igyekszem elérni.

szinhazszeitz

(András hamar bekapcsolódott a Dajka színház munkájába is)

Ezúttal szeretnék köszönetet mondani tanintézményeimnek, tanáraimnak, iskolatársaimnak, főnökeimnek, kollégáimnak, akik tanulmányaimban, előmenetelemben segítettek, barátságukkal támogattak, hittek bennem és biztattak. Elmondhatom, hogy a magyar egyetemen szerzett tudás teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy valaki megállja helyét a világban, de ahhoz, hogy sikeresek legyünk, nem kis szerencsére is szükség van. Amikor nehéz szakmai problémát kellett megoldanom, mindig magam előtt láttam Körös Endre professzor úr kimért tanítását, azaz A + B-ből AB lesz, amit én úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy maradjon meg bennünk a képesség a “józan paraszti ész” használatára, vagyis arra, hogy tudjunk józan módon gondolkodni és figyelemelterelő körülmények között is fel tudjuk ismerni a nagyobb törvényszerűséget.”

Szerző: Ábrahám Dolli Csilla